Hova tovább érettségi után? Külföldre vágynak inkább a szatmári diákok?

A Szatmárnémeti Református Gimnázium végzős diákjai arról meséltek, hogyan készülnek az előttük álló komoly megmérettetésre, a felvételi vizsgákra, és szó volt arról is, mik a terveik az érettségi vizsgák után.

A XII.a-ból Katócz Ákos és Csucs Brigitta, a XII.b-ből Tzompa Ildikó és Simon Erika, a XII.c osztályból pedig György Dóra és Katona Réka osztálytársaik és a maguk nevében beszéltek jövőbeli elképzeléseikről. De mielőtt ennyire előre szaladnánk, vegyük sorra azokat a tantárgyakat, amelyek a legtöbb fejfájást okozzák a diákoknak.

Előkelő első helyen áll a legrettegettebb és legkevésbé szeretett érettségi tantárgyak között a román nyelv és irodalom. Hozzátették, hogy azért a magyar sem könnyű, de egyértelműen a román az, ami a legkevésbé megy. Nehézség szempontjából előre sorolták még a matekot is, amiről elmondták, különösen sokat készülnek rá: típusfeladatokat oldanak meg és fejezetenként ismétlik át az anyagot, ehhez jönnek még a házi feladatok és a sok-sok egyéni plusz munka. A diákok reménykednek benne, hogy az előző években szereplő feladatokhoz hasonló példákat kapnak majd idén is, ezért rendre átnézik a korábbi feladatlapok mintafeladatait is.

Az, hogy  milyen irányba mennek tovább a diákok, a választott tantárgytól és specializációtól is függ. Azok, akik informatika-matematika szakirányon tanulnak, értelemszerűen hamarabb választanak maguknak valamilyen reál szakot, mint hogy nyelvészeti szakterületre menjenek tovább.

A programozás világa nagyon vonzó a fiatalok számára, ami jó választás lehet, hiszen a munkaerőpiac hatalmas mennyiségben szippantja fel a frissen végzett  szakembereket. Sokan vannak, akiket valamilyen földrajzzal kapcsolatos szakterület érdekelne, de akadnak gyógypedagógus, agrármérnök, mérnök-informatikus, magyartanár és angol szakos bölcsész jelöltek is. A paletta tehát széles, a fiatalok nyitottak és többféle területen is szívesen kipróbálnák magukat.

Vannak köztük olyanok is, akik szívük szerint külföldön próbálnának szerencsét – azok is, akik tanulmányokat folytatnának Európa valamelyik másik országában, és azok is, akik felfüggesztenék tanulmányaikat és inkább munkába állnának. Továbbtanulás szempontjából nagyon népszerű Debrecen, oda mérnöki, programozói és orvosi képzésekre is szívesen mennének a diákok, de olyan is akad, aki Németországba készül, hogy ott teljesítse ki a jövőjét.

Köztudott, hogy néhány nappal ezelőtt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE), és a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem szenátusa megszavazta a két oktatási intézmény egyesülését. Ez nem kevés fejtörést okoz a diákoknak, hiszen azok, akik Vásárhelyre készültek, hogy ott végezzék el magyar nyelven az orvosit, most szembesültek azzal, hogy erre már nem lesz lehetőségük.

Azt is érdemes tudni, hogy a magyarországi felsőoktatási felvételi rendszer különbözik a romániaitól, ott még február közepéig lehetett leadni a jelentkezéseket a különböző egyetemekre és főiskolákra. Bár Magyarországon a legtöbb felsőoktatási intézménynek vannak póthelyei, amelyekre augusztusban a pótfelvételi eljárás során lehet jelentkezni, miután a hagyományos felvételi rendszer eredményeit kihírdették, a diákok mégsem tudnak minden esetben felvételt nyerni a szabadon maradt helyekre.

Ennek az egyik oka lehet például az, hogy a pótfelvételi eljárásban megpályázható szabadon maradt szakokra a bejutás már csak önköltséges formában lehetséges, tehát állami ösztöndíjjal nem lehet bekerülni egyik intézménybe sem, így azok a diákok, akik nem önerőből akarták finanszírozni a tanulmányaikat, kénytelenek lehetnek várni egy évet.

Különösen érvényes lehet ez például egy általános orvosi képzésre, ahol hihetetlen összegeket kell kifizetni ahhoz, hogy valaki megkezdhesse a tanulmányait, utána pedig emberfeletti eredményeket kell produkálni ahhoz, hogy az államilag támogatott képzésekre átsorolást nyerhessenek.

Természetesen más oka is lehet annak, ha valaki a középiskola befejezése után nem a továbbtanulás, hanem a munka mellett dönt. A diákok elmondták, sokan vannak, akiknek már van valamilyen munkatapasztalata, főleg a diákévek alatt végzett nyári munkákból. Elmondásuk szerint tetszett nekik a munkaközösség és élvezték, hogy kikerülhetnek az iskolapadból, így szinte érthető, ha úgy döntenek, várnak egy évet, amíg kitalálják, mit is szeretnének igazán csinálni a jövőben.

Beszélgetésünk végén kihangsúlyozták, hogy igazság szerint minden az érettségi eredményeken múlik. Ha sikerült jól teljesíteni, megvannak a papírok, akkor onnantól már könnyebb kitalálni, merre is tovább.